El hinnéd nekünk, ha azt mondanánk, hogy bár semmiben sem hasonlítunk állatokra, anatómiánk valóban hasonló? E hasonlóságok kiemelésére Satoshi Kawasaki japán művész készített egy sor illusztrációt, amelyek összehasonlították az emberi és állati anatómiát - és ezek egészen… furcsák lesznek.
Gondoltál már arra, hogyan nézne ki egy ember a teknős csontszerkezetével? Mit szólnál egy flamingóhoz? Hogy őszinte legyek, a válasz valószínűleg „nem”. Ez azonban nem akadályozta meg Satoshit abban, hogy elkészítse a vidáman furcsa illusztrációkat. Nézze meg őket az alábbi galériában!
Több információ: Twitter | paleontológia.sakura.ne.jp
Olvass tovább
# 1
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
A teknős csontváza meglehetősen egyedi, és a héja többnyire olyan „mellkasból” készül, mint egy borda, lapocka és medence van benne. E teknősváz alapján mi történne, ha kipróbálnád magadon? Rajzoltam egy kis képet.
# 2
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
A flamingók gyakran egy lábon állnak, és egyik lábukkal alszanak. A flamingó testalkata is extrém, ezért egy flamingó csontváz illusztrációját rajzoltam, ha az ember az egyik lábán állva pózol.
# 3
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
A ló az evolúció miatt a középső kivételével minden ujját „elveszítette”.
# 4
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Sok kérés érkezett egy pingvin csontvázra, amelyet emberi testre alkalmaztak.
# 5
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Gyakran az állatok lábát tévesen bokának tekintik, mint térdnek, ezért megpróbáltam megrajzolni, mi történne, ha az emberi lábat egy másik állat lábának csontalapjává tenném.
könyvkuckós polcbetét eladó
# 6
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Különféle környezetek vannak a Földön, például gyepek, erdők, hegyek, tenger, ég és föld alatt. Az állatok alkalmazkodtak és fejlődtek különböző környezeteikhez, de a testrészek, amelyek az adaptációban leginkább változást mutatnak, az „elülső lábak” (karok). Tehát megpróbáltam megrajzolni, hogy mi történik, ha az emberi kar különböző állati elülső csontvázakkal reprodukálódik.
# 7
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Téves volt a „denevérszárnyak emberi karokkal történő reprodukálása” című ábra, amelyet régen készítettem. A baj az volt, hogy a kézközépcsont (a kéz hátulján lévő csont) az ujj része volt. Rajzoltam még „Madárszárnyak illusztrációját emberi karral”.
# 8
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
A nyulak mindig lehajolnak, ezért úgy tűnik, hogy nagy terhet ró a hátadra, amikor kinyújtod.
# 9
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
A görög mitológiában megjelentek a „hárpiáknak” nevezett fél ember félmadár szörnyek, de ezt a hárpiát egy madár (farokcsont nélküli, emberi fej nélküli) és emberi test csontvázával próbáltam megrajzolni.
# 10
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Az elefántok ekkorák, de a lábujjukon állnak, a tevék pedig inkább balerinákként. Azonban a talpán lévő húsos párnapárnától kapnak támogatást.
#tizenegy
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Ha az embereknek olyan ládájuk lenne, mint a galamboknak.
# 12
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
A kagylók (kéthéjú) felmelegítésekor a héjak kinyílnak. A héjat egy fésűkagylónak nevezett izom (zárt izom) zárja le, és amikor az izom meglazul, a héj kinyílik. Melegítéskor az izmokban lévő fehérje megváltozik, és a héj és a fésűkagyló közötti tapadás lehámlik, így a héj erőteljesen megnyílik.
# 13
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Összehasonlítottam a denevérek és a pterosaurus szárnyak közötti különbséget az emberi kézben.
# 14
Kép forrása: Satoshi Kawasaki
Kétféle módon lehet továbbítani a hangot a fülbe. A légrezgés által közvetített hang „légvezetési hang”. A csontvibráció által közvetített hang „csontvezetési hang” A vízben lévő delfinek a csontvezetési hangon keresztül hallgatják a hangot. Beethoven zenészként süketségben szenvedett, de ezzel a csontvezetéssel legyőzte.